A megfelelő munkakörnyezet ideális körülményeket teremt a kezeléshez. Fel kell készülni a hosszú távú kényelmes használat feltételeivel egyrészt az interfész működése, másrészt annak kialakítása és elhelyezése szempontjából. Ide tartoznak a kezelőfelület elhelyezésére szolgáló helyiség és a munkakörnyezet paraméterei.

A környezethez hasonlóan fontos, hogy olyan ergonomikus megoldásokat alkalmazzunk, amelyek lehetővé teszik a hatékony és hosszú távú munkavégzést. Olyan egyszerű dolgokra kell gondolnunk ezzel kapcsolatban, mint a megfelelő szögben beállított monitorok, a kényelmes és jól beállított székek és asztalok, valamint a használati gyakoriságnak megfelelő elrendezés a kezelőfelületeken.

Olyan felületek fejlesztésén dolgozunk, amelyek képesek bizonyos tevékenységek alapján a felhasználók szándékaira következtetni - ezt kihasználva pedig a megfelelő szolgáltatásokat, lépéseket ajánlják fel.

A felhasználói élmény napjainkban a professzionális alkalmazások esetén is ugyanolyan kiemelt fontossággal bír, mint a lakossági piacra szánt termékek esetén. Több tényező együttesen határozza meg azt, hogy milyen élményben részesül a felhasználó, kezdve az ergonómiával, egészen a felhasználói felületen alkalmazott tervezési paradigmákig és célkitűzésekig.

Az élményen túl fontos a kezelőfelületek átláthatósága, letisztultsága, valamint az is, hogy a kezelést végző személyek magabiztosan és hatékonyan használhassák a felületeket. Ha ipari alkalmazásokról beszélünk, kulcsfontosságú ezek mellett a gyors tanulás lehetősége is. Ezeket a szempontokat figyelembe véve olyan felhasználói felület kialakítása a cél, amely akár a laikusok számára is érthető.

A használhatóságra további hatást gyakorló szempont: olyan felület létrehozására van szükség, amelynek kezelése szinte “magától értetődő”.

Bár elsőre talán a HMI-k tervezéséről nem erre asszociálunk, de a folyamat komoly mérnöki munkát, átfogó fejlesztést igényel. A helyes mérnöki gyakorlat írott és íratlan szabályainak betartása itt is elengedhetetlen.

A használhatóságot, mint legfőbb tervezési irányelvet szem előtt tartva érdemes külön kiemelni, hogy nem cél bonyolult felületet létrehozni, sokkal inkább kerülni kell a megértést nehezítő funkciókat.

A kezelőfelületek esetén fontos szempont, hogy azok az elvárt kontrollérzetet biztosítsák. Olyan HMI-k tervezése szükséges, amelyek megteremtik a lehetőséget arra, hogy a kezelő kompetensnek érezze magát a gép irányításával kapcsolatban. Ehhez tartozik az is, hogy a kezelőnek, bár nem kell rendelkeznie a teljes rendszer tervezéséhez szükséges kompetenciákkal, a felületnek minden, a feladat elvégzéséhez szükséges adatot tartalmaznia kell. Ez biztonságérzetet ad, ami a hatékony munkavégzés egyik alapfeltétele.

Az átláthatóság nemcsak a normál üzem alatt, hanem havária esetén is kulcsfontosságú,mivel stresszhelyzetben, nyomás alatt is szükség van arra, hogy a kezelőfelület fenttartsa a kompetencia érzését a kezelőben - a fellépő problémák ellenére is. Egy váratlan esemény bekövetkeztekor a rendszernek biztosítania kell az operátor számára a szituáció lehető legteljesebb mértékű áttekinthetőségét, a felé továbbított adatokat pedig úgy kell szűrnie, hogy azokból csak az adott helyzetben számára releváns infomációval bírókkal könnyítse a kiértékelést. A krizis kezelésekor feltétlen lépéselőny a higgadtság, a lélekjelenlét és a ítélőképesség megtartása. Egy HPHMI irányelvek szerint kialakított kezelőfelülettel ez nagyban megkönnyíthető.